Apátikus emberundor

Ez az érzés mikor mindenkit utálsz, antiszociálissá válsz és alig várod hogy történjen valami megváltásféle. Betelt az a bizonyos pohár.De csurig.Nincs tovább.A szelektálásom maximum 10 emberdarabra csökkent, bár...legyen inkább 6.És ebbe aztán csak a mag van benne, semmi több.Gyűlölök, undorodom.Hogy mitől is?A kétszínű, a gonosz, az egyszerű, a normális, az abnormális, az eddig barátnak hitt ellenség, oroszlány , csupa kisbetűvel nagyot nem érdemel, a gimnázium, az odajárok, ismertek és ismeretlenek, az utcák, a gödör, a raszta, a beteg, szegényes kicsinyes undormányoktól. Jajj de szépen sikerült fogalmazni!Büszkeség tölt el , hogy nem káromkodom, de jönni fog a megváltás.Már csak fél év és lezárul a gimnáziumi korszak, már csak 12 db hónap és megszűnik oroszlány.Végleg.Ez tart életben.Senki és semmi nem számít, csakis önmagam és , hogy túléljem és elérjek.Elfogok.Kitartok, addig meghúzom magam az otthono m mélyében...Bötti miért nem jársz le mostanság?"Azt hiszem az otthonom rabja lettem."Én is azt hiszem kedves.És így jó, ahogy van.Élvezem a magányt meg a könyveim által terem tett világot.